A Frontiers in Genetics legutóbbi számában Dr. Thomas Perls, a New England Centenarian Study igazgatója tanulmányában azt írja, nagyon ritka a száz éves életkort meghaladó ember – a fejlett országokban mindössze 5 millióból egy. Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az ilyen magas életkor esetében a genetika jelentős szerepet játszik.

A kutatócsoport korszakalkotó kutatásában egy 114 évet megért férfi és nő teljes genomszekvenciáját elemezve kimutatta, hogy ők is ugyanannyi betegséggel összefüggő génnel rendelkeznek, mint az átlagemberek. A férfiban például a vastagbélrák megnövekedett kockázatával összefüggő 37 génmutációt mutatták ki. A férfiban élete során egy alkalommal ki is alakult obstruktív vastagbéldaganat, de mivel nem lett áttétes, műtéttel gyógyítható volt. Halála előtt nem sokkal fantasztikus szellemi és fizikai állapotnak örvendett.

A nőben több olyan genetikai variációt is kimutattak, amelyek az öregedéssel összefüggő betegségekkel, például szívbetegséggel, Alzheimer-kórral és rákkal állnak kapcsolatban. Pangásos szívelégtelenség és enyhe kognitív hanyatlás jelentkezett is nála, de ezek csak 108 éves korától kezdve váltak nyilvánvalóvá.

Perls elmondta, az új eredmények is azt bizonyítják, hogy a száz éven felüliekben is ugyanannyi betegséggel összefüggő gén fordul elő, mint az általános népesség tagjaiban. Az egyetlen különbség az lehet, hogy a száz éven felüliek a hosszú élettel összefüggő variánsokkal is rendelkeznek, amelyek ellensúlyozzák a betegség géneket. Ez a hatás olyan mértékű lehet, hogy a betegség meg sem jelenik, vagy ha mégis, enyhébb illetve az élet vége felé tolódik.

Forrás: medipress.hu