13850 milliárd forintot oszt szét jövőre az állam a frissen benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint. Bevétele nem lesz ennyi, csak 13051 milliárd forint, tehát körülbelül 800 milliárd forint a tervezett hiány.

Ez uniós módszertan szerint 2,94 százalékos GDP-arányos deficitet jelent, vagyis a kormány ugyan a bűvös 3 százalék alá szorítaná a hiányt, így elvileg megszűnhet a túlzottdeficit-eljárás hazánkkal szemben , de valamilyen furcsa okból mégsem tartaná magát a konvergenciaprogramban még az előző kormány által rögzített 2,8 százalékos célhoz. A két szám közötti eltérés szinte jelentéktelen, a GDP-arányosan 0,14 százalékpont, azaz 40 milliárd forint. Nehezen érthető, miért nem ennyivel kisebb hiányt terveztek.

A konvergenciaprogramban leírtnál magasabbra tervezett hiányt megint kifogásolhatja Brüsszel, sőt kötelessége számonkérni, hogy miért lett nagyobb a hiány a tervezettnél. (Nagyobb hiányt csak akkor nézhetett volna el az EU, ha a gazdasági helyzet romlott volna, de erről most szó sincs.)

Öt forintból három jóléti kiadásra

A jövő évi költségvetés konzerválja a rossz államháztartási szerkezetet és állami méretet. Jövőre a nemzeti jövedelem (GDP) 48,7 százalékát osztja újra az állam, ez az arány pedig még mindig jóval, 8-10 százalékponttal magasabb, mint régiós versenytársainké. A magyar állam továbbra is nagyobb és költekezőbb, mint a hasonló adottságú és fejlettségű országok államszervezete.

A szerkezet is alig mozdult el: minden öt elköltött állami forintból három a jóléti kiadásokra megy el, ebből egy nyugdíjakra. Minden hetedik forintot saját működésére költi az állam, és ugyanennyit szán a gazdasági funkcióinak ellátására (tömegközlekedést támogat, lakástámogatást nyújt, mező-, erdő-, vízgazdálkodást folytat). Minden tizenharmadik forint pedig az államadósság törlesztésére megy.

Csupán egyetlen területen, az államigazgatásban lesz átalakítás, de ott sem jelentős. A költségvetési törvényjavaslat megerősíti a lapunkban korábban közölteket, tehát jövőre 25-30 ezerrel kevesebben dolgoznak majd a közszolgálatban. Közülük csak minden harmadiknak mondanak fel, kétharmaduk nyugdíjba vonul. Ebből csupán pár tízmilliárd forintos megtakarítás jöhet össze, ami nem eget rengető spórolás.

Két új forrás: magánnyugdíjpénzek és különadók

A jövő évi büdzsének két karakteres eleme van. Az egyik a 450-500 milliárd forintos adócsökkentés, amely elsősorban a személyijövedelemadó-rendszert, másodsorban a társasági adót érinti.

Azt, hogy állam lemondjon erről a nagy pénzről a rossz szerkezet és kiterjedt állam fenntartása mellett, két forrás teszi lehetővé. Kisebb részben az ideiglenesnek mondott extraadók (bankadó, hipermarketadó, telekomadó, energiaadó) adják a fedezetet, nagyobb részben pedig a magánnyugdíjpénztárakban az elmúlt tíz évben felhalmozott vagyon, illetve az eddig oda befolyt járulékok visszairányítása a költségvetésbe.

Eldöntötte a kabinet, hogy a magán-nyugdíjpénztári pénzeket beönti a költségvetésbe. Matolcsy György, a költségvetési terv kidolgozásáért felelős miniszter azt reméli, hogy a magánnyugdíjpénztárakban kezelt csaknem 2800 milliárd forintos vagyon szinte teljes egésze átkerül az államhoz a tagok visszalépésével; tíz pénztártagból kilenc a visszalépés mellett dönt majd reményeik szerint. Így 2400-2500 milliárd forinttal gazdagodhat az állam egyszeri tételként. Ezen felül van még az a 360 milliárd forint, ami a 8 százalékos magán-nyugdíjpénztári járulékokból a novembertől 14 hónapon át a kasszák helyett az állami költségvetésbe kerül.

A miniszter a szombati kormányszóvivői sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az említett hatalmas, 2400-2500 milliárd forintos összeg nagy részéből, 1700-1800 milliárd forintból állami alapot (az `államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapot`) hoznak létre, amelyből az államadósságot akarják csökkenteni. Ugyanakkor a költségvetési törvényjavaslatot átnézve jól látszik, hogy az átlépők által hozott pénzből 530 milliárd forintot jövőre bizony a költségvetés folyó kiadásaira költenek, a nyugdíjpénztárakban felgyülemlett vagyon jelentős részét tehát felélik.

A nyugdíjpénztári átlépéstől remélt összeg egyébként az államadósságot lejjebb viszi. Az állami adósságállomány jelenleg az éves nemzeti összetermék 82 százalékára rúg. Ez az arány egy csapásra 77 százalékra apadna, ugyanis a pénztári vagyon fele állampapírban van. A visszakerült összeggel azonnal csökkenne az államadósság, ha pedig a kormány elkezdi értékesíteni a részvényben levő vagyont, akkor akár 73 százalékra is lecsökkenhetne az adósságarány.

Több pénz tömegközlekedésre és nyugdíjra

Nemcsak az adócsökkentésre kell a pénz. Az idei apanázsánál bő 50 milliárddal többet, 208 milliárd forintot szánnak tömegközlekedésre (a pénz zömének a MÁV a végállomása).

Lesz jövőre nyugdíjemelés is, 3,8 százalékos, ami valamelyest meghaladja a 3,5 százalékra becsült inflációt.

A költségvetési törvényjavaslatban találtunk több rejtélyes vagy nehezeben érthető részletet is. Nem teljesen világos, hogy ha 2400-2500 milliárd forintot remél a kormány a magánnyugdíjpénztári átlépéstől, akkor ebből miért csak 530 milliárd forintot tüntet fel a büdzsében. Így végképp nehezen fejthető meg, hogy miért nem lehetett 2,8 százalékos deficitet vállalni.

Az is érdekes kérdés, hogy mi lesz, ha több bevételre tesz szert az államkassza a szóban forgó 530 milliárdnál, esetleg beválik a kormányzati számítás és 2500 milliárddal gazdagodik az állam jövőre. Ekkor lehet, hogy csak egy évben, 2011-ben többletes lesz a büdzsé.

A költségvetési törvény furcsasága még, hogy nem tartalmaz általános tartalékot, noha annak lennie kellene, az államháztartási törvény előírja. Ellenben van egy `rendkívüli kormányzati intézkedésnek` nevezett sor, amelyre 90 milliárd forintot szán a kabinet. Gyanítható, hogy ez veszi át az általános tartalék szerepét, de ehhez az államháztartási törvényt is módosítani kell.

Lebutított eszközkezelő

A költségvetési törvényjavaslat általános indoklásából derül ki, hogy mi lesz a lakáshitelesek megmentésére kitalált Nemzeti Eszközkezelő Társasággal.

A leírtak megerősítik lapunk információit: csak egy lebutított verzióra futja, szó sincs arról, hogy sok tíz-, esetleg százezer bajba jutott lakáshitelesnek nyújtana menedéket a kormányzati ötlet. Nem is állítanak fel intézményt, csak “eszközkezelő koncepciót” valósít meg a kormány: egyik minisztériumon belül 15-20 főből álló egységet hoznak létre, akik a fő feladatot látják el. Háromlépcsős rendszer lesz, az árverési moratóriumot április közepén feloldják, ám cél, hogy a banki portfóliókban minél hosszabb ideig benntartsák a bebukott hiteleket.

Forrás: Index