Nem teljesen alaptalan az a mondás, amely szerint a szerelem kábítószer, bár ez már az eddigi kutatások alapján is ismert volt. Az agyi képalkotó eljárások segítségével már korábban sikerült kimutatni, hogy az intenzív, romantikus érzések az agy jutalomközpontjának nevezett területet (latin szóval nucleus accumbens-t) aktiválják.

Itt termelődik a dopamin nevű idegi ingerületátvivő anyag, amelynek felszabadulása jó érzéseket okoz, és arra serkent minket, hogy tovább folytassuk azt, ami ezeket az érzéseket kiváltotta. Részben ez a rendszer áll a függőségek kialakulásának hátterében is, így ismert például, hogy a kokain vagy egy nagyobb pénzösszeg megnyerése szintén ezt az agyi jutalomközpontot aktiválja.

Bár ezek a dolgok ismertek voltak, csak most készült el az első olyan tanulmány, amelyben azt is megvizsgálták, hogy pontosan milyen módon hat a szerelem a jutalomközpontra, ezen keresztül pedig a fájdalomérzékelésünkre. Sean Mackey, a Stanford Egyetem orvosi karának kutatója és munkatársai fMRI-t használtak, amelynek segítségével nyomon követhető az agy egyes területeinek aktivitása, és mindez össze is vethető egymással.

A szerelem, mint fájdalomcsillapító

A kutatók tizenöt olyan egyetemistát választottak a vizsgálathoz, akik szerelemi kapcsolatuk első kilenc hónapjában voltak, vagyis még “lángoltak” az érzelmeik. A diákoknak – hét fiú és nyolc lány – el kellett hozniuk magukkal szerelmük fényképét, valamint egy olyan lányét vagy fiúét is (a partnerükkel megegyező nemű személyét), aki ugyanannyi idős és ugyanannyira vonzó is volt, mint az aktuális szerelmi partner.

Miközben a diákok a fotókat nézegették (néhány felvillanásnyi ideig), a kutatók megmérték, hogy mely agyterületeik válnak aktívvá – eközben azonban fájdalomingernek is kitették a résztvevőket. Az egyetemisták egy számítógépvezérelt hőkibocsátó eszközt tartottak a tenyerükben, amivel enyhe fájdalmat okoztak a kutatók. Az agyi felvételeken így nemcsak az vált láthatóvá, hogy a romantikus érzések hol “hatnak”, hanem az is, hogy ezen érzések hatására hogyan csökken a fájdalom. Itt már kiderült, hogy a szerelmi partner képének látványa erős fájdalomcsökkentő hatással bír, méghozzá a már említett, nucleus accumbens nevű agyterület aktiválódásának köszönhetően. A szintén vonzó, de nem szerelmi partner látványa nem járt ilyen hatással.

A figyelemelterelés máshogyan enyhíti a fájdalmat

A kutatók egy további kísérletet is elvégeztek, amelyben azt is megnézték, hogy a figyelem elterelése – egy szóasszociációs teszt elvégzése – mekkora mértékű fájdalomcsökkenést eredményez. Az ugyanis szintén ismert, hogy ha nem a fájdalomra, hanem valami másra koncentrálunk, akkor akár jelentősen is enyhülhet a fájdalomérzet. Ezzel a vizsgálattal akarták kizárni a szakemberek, hogy a romantikus érzelmek nemcsak azon keresztül enyhítik a fájdalmat, hogy elterelik a figyelmünket a kellemetlen érzésekről.

Kiderült, hogy valóban két külön agyi mechanizmusról van szó, ugyanis amíg a romantikus érzelmek a nucleus accumbens-re hatottak, addig a figyelemelterelés fájdalomcsökkentő hatása főleg kognitív jellegűnek bizonyult (kognitív folyamatok alatt a problémamegoldó, az értelmi és a figyelmi képességek összességét értjük). Ez abból látszott, hogy a szóasszociációs teszt elvégzése közben az agykérgi területek aktiválódása kísérte a fájdalom csökkenését, ami azonban ugyanakkora mértékű volt, mint a romantikus érzések esetében.

“A szerelem által kiváltott fájdalomcsillapítás az agyi jutalomközpont aktivitásával kapcsolható össze, és az agy sokkal ősibb területeit érinti, mint amikor valaki eltereli a figyelmünket. Míg az utóbbi hatás a magasabb, kérgi területeket serkenti, addig az előbbi feltehetően a gerincvelő szintjén is képes meggátolni a fájdalomérzet kialakulását” – mondta Jarred Younger, a tanulmány egyik szerzője.

A szerelem tehát az opioid hatóanyagú fájdalomcsillapítókhoz hasonlóan működik, ami a kutatók szerint felveti annak a lehetőségét, hogy újfajta, a fájdalmat még hatékonyabban enyhítő módszereket dolgozzanak ki. Mindez azoknak a betegeknek jelenthetne segítséget, akiknek erős és visszatérő fájdalmaik vannak – az újabb eljárásokkal a mostani gyógyszerek mellékhatásait lehetne kiküszöbölni.
Forrás:origo