A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület rendszeresen helyez ki templomtornyokba költőládákat, ezek mintegy 10%-át rendszeresen macskabaglyok foglalják el. Ez a bagolyfaj a kisemlősök mellett szívesen zsákmányol madarakat is. A verébtől a rigó nagyságú fajokig semmi sincs előle biztonságban, de találtak már szarkamaradványokat is az egyik költőhelyen. A tornyokban fészkelő házigalambok szintén szerepelnek tápláléklistáján: a kifejlett példányokat és a fiókákat egyaránt megfogja a macskabagoly. Erről a költőládákban felhalmozódó tollmaradványok szolgálnak ékes bizonyítékul.

A ragadozó és zsákmányállat viszonya tehát egyértelmű, ezért is okozott meglepetést a szakemberek számára, hogy a regenyei haranglábban kihelyezett költőládában a két faj társbérletben él egymással. Az idei első ellenőrzés során a két részre osztott fészkelő alkalmatosság belső rekeszében négy, már kirepülés előtt álló macskabagoly-fiókát, a külső rekeszben két tojáson kotló házigalambot találtunk. Egyértelmű, hogy a galamb már a macskabaglyok költésének megkezdése után rakta le a tojásokat, a baglyok pedig tűrték a zsákmányállat betolakodását. Hasonló társbérlettel a bagolytelepítés közel három évtizedes történetében még nem találkoztak a madártannal foglalkozó baranyai civilek.

Az esetre talán az adhat magyarázatot, hogy a ragadozó madarak a fészkelőhelyek szűkebb környezetében általában nem zsákmányolnak. Lehet, hogy a regenyei macskabaglyok esetében az ilyen terület nagysága csak a költőládára vagy a harangláb közvetlen környékére korlátozódik. Ez persze csak találgatás, ha pedig a házigalambok ezt nem tudták pontosan, meglehetősen különös kockázatot vállaltak. Forrás: stop.hu